Különleges eljárások
Úgy érzi, hogy az Ön sérelmére bűncselekményt követtek el? Feljelentést szeretne tenni, vagy csak pusztán tájékozódni szeretne a jogi lehetőségeiről?Esetleg sértettként szerepel egy büntetőeljárásban, és szüksége van jogi képviseletre, kérem keressen bizalommal a honlapomon található elérhetőségeim valamelyikén!
Mi a teendő, ha ügyét gyorsított eljárásban bírálja el a bíróság? Milyen különleges eljárási szabályok miatt lehet fontos védő meghatalmazása bíróság elé állításos ügyben?
Bíróság elé állítás: A büntetőügy bíróság elé állítással történő lefolytatására a bűncselekmény elkövetését követő 30 napon belül kerülhet sor, amennyiben a gyorsított eljárás törvényi feltételei (a büntetőeljárás tárgya 8 évnél nem súlyosabban büntetendő bűncselekmény, gyanúsítotti beismerés) fennállnak és az ügyészség ezt az eljárási formát indítványozza a bíróságnál. Ezen eljárások végén - bűnösség megállapítása esetén - a bíróság ugyanazokat a büntetőjogi szankciókat alkalmazhatja, mint az általános szabályok alapján lefolytatott tárgyalás eredményeként tenné. Ezért is fontos, hogy a rendkívül rövid határidők és a gyors és szakszerű büntetőjogi reagálás érdekében a gyorsított eljárás gyanúsítottja felkészült büntetőjogi szakembert vegyen igénybe.
Mit lehet tenni, ha büntetőügyét jogerősen lezárták? Hogyan érdemes felülvizsgálatot kezdeményezni? Miért elengedhetetlen büntetőügyvéd meghatalmazása az eredményes felülvizsgálathoz?
Felülvizsgálati eljárás: A felülvizsgálat olyan rendkívüli jogorvoslat, amelynek a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen van helye. Ilyen a bűnösséget megállapító és a felmentő ítélet, valamint az eljárást megszüntető végzés. Az ügy Kúria általi felülvizsgálatára lényegében a büntető anyagi jog szabályainak megsértése, vagy feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés esetén kerülhet sor. Kiemelendő, hogy minden jogosult, így az elítélt is csak egyszer nyújthat be felülvizsgálati indítványt. E szigorú megkötés, valamint a bonyolult anyagi és eljárásjogi szabályok, határidők és a büntetőügy teljes iratanyagának ismeretének elengedhetetlen szükségessége miatt mindenképpen érdemes a bírósági eljárásokban nagy gyakorlattal rendelkező büntetőügyvédhez fordulni.
Mit lehet tenni, ha büntetőügyét jogerősen lezárták? Mit jelent a perújítás, hogyan, milyen feltételek mellett lehet kezdeményezni? Mi indokolja, hogy a perújítási eljárás megindításához tapasztalt ügyvéd segítségét kérje?
Perújítás: A perújítás - a felülvizsgálat mellett - a rendkívüli jogorvoslatok közé tartozik. A büntetőeljárási törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén az ügyész és a terhelt is terjeszthet elő perújítási indítványt a bíróság jogerős ügydöntő határozatával szemben. Javarészt olyan esetben kerülhet erre sor, amikor az alapügyben felmerült, vagy fel nem merült olyan új bizonyítékra lehet hivatkozni, amely valószínűvé teszi, hogy az elítéltet fel kell menteni, vagy lényegesen enyhébb büntetést kell alkalmazni, esetleg az új bizonyíték alapján a büntetőeljárást meg kell szüntetni. A felülvizsgálattól eltérően itt az indítványozó az alapügyben figyelembe vett bizonyítékokat, azok felhasználhatóságát támadja, vagy új bizonyítékra hivatkozik. Ahhoz, hogy az indítvány alapján a bíróság a perújítást elrendelje és így a kérelemben hivatkozottak érdemben vizsgálhatóak legyenek különösen fontos, hogy a terheltet olyan, a büntetőeljárásokban tapasztalt jogi szakember képviselje, aki ismeri a bírói gyakorlatot, átlátja az adott ügy bizonyítékainak rendszerét, és alkalmas arra is, hogy az új bizonyítékot előkészített formában terjessze a bíróság elé.
Miért indokolt védő meghatalmazása a tárgyalás mellőzésével lefolytatott eljárásokban is? Milyen speciális szabályok vonatkoznak a büntetővégzés meghozatalára irányuló eljárásra?
Büntetővégzés: Napjaink bírósági gyakorlatában a büntetőeljárások nem elhanyagolható része tárgyalás mellőzésével, büntetővégzés meghozatalára irányuló eljárással folynak. Az elmarasztalást tartalmazó jogerős büntetővégzésnek azonban ugyanolyan jogi következményei vannak, mint egy ítéleti rendelkezésnek, ezért is indokolt már a nyomozás során tapasztalt védőügyvéd segítségét kérni. A büntetővégzéssel szembeni jogorvoslat a tárgyalás tartása iránti kérelem, amelynek benyújtására rövid, a kézbesítéstől számított 8 nap áll rendelkezésre. A kérelem alapján a bíróság az általános eljárási szabályok körében folytatja le a bizonyítási eljárást. A tárgyalás tartása iránti kérelem szabatos, jogi szaknyelven történő megfogalmazása kijelölheti, meghatározhatja a későbbi bizonyítás terjedelmét, határait, ezért is fontos legkésőbb ekkor büntetőügyvédet meghatalmazni.
Milyen feltételek szükségesek a kegyelmi eljáráshoz (döntéshez)? Milyen esetekben lehet kegyelmi kérelmet benyújtani? Miért szinte elengedhetetlen felkészült büntetőügyvéd segítsége a kegyelmi eljárásban?
Kegyelmi eljárások: Eljárási kegyelmi kérelem előterjesztésével a büntetőeljárás megszüntetését lehet kéri a Köztársasági Elnöktől az eljárás jogerős befejezéséig, azonban a kegyelmi eljárás nem akadályozza meg a büntetőeljárás lefolytatását (nincs halasztó hatálya). Végrehajtási kegyelmi kérelem az ítélet jogerőre emelkedését követően nyújtható be a még végre nem hajtott büntetések (például szabadságvesztés, elzárás, közérdekű munka, pénzbüntetés, foglalkozástól eltiltás, járművezetéstől eltiltás) és a mellékbüntetés (közügyektől eltiltás), továbbá az intézkedések közül a próbára bocsátás, a jóvátételi munka és a javítóintézeti nevelés vonatkozásában. A kegyelmi kérelemről mindkét esetben a Köztársasági Elnök dönt. Az eredményes döntést elősegítő kezdeményező irat megfogalmazása speciális, az érintett eljárás és a terhelt életkörülményeinek valamennyi jelentős adatát ismerő büntetőjogi szakember közreműködését igényli.
