Kényszertörlés

A kényszertörlési eljárás elsődleges célja, hogy mihamarabb kivezesse a cégnyilvántartásból és a gazdaság működéséből a jogszabályokkal ellentétesen működő, vagy működésképtelen társaságokat.

A valamilyen szempontból rendellenesen működő vállalkozások kényszerű és vissza nem fordítható megszüntetése, valamint törlése, egy olyan nem peres eljárás, amelyre a Polgári perrendtartás szabályai vonatkoznak. A kényszertörlés tehát egy fenyegető, a cég működését alapjaiban befolyásoló folyamat, amelynek járulékos következményei rendkívül súlyosak lehetnek. Az eljárás alatt is van azonban mód, a cég gazdasági tevékenységének folytatására, és jogutód nélküli megszűnésének elkerülése érdekében, a törvényes működés helyreállítására. Hogy ennek lehetősége az Ön cége számára is elérhetővé váljon, forduljon bizalommal, adóhivatali tapasztalatokkal is rendelkező jogász kollégáinkhoz!

Milyen esetekben következik be?

A következő főbb esetek egyikének a fennállása esetén, a cégbíróság fogja elrendelni a kényszertörlést:

• ha a céget megszűntnek nyilvánítják, így az véglegesen törölhetővé válik;
• ha az adott vállalkozás, a végelszámolást három éven belül nem fejezte be;
• ha a végelszámolás befejeződött ugyan, de a cég nem kérte a kényszertörlését; vagy
• ha a cég jogutód nélküli megszűnését előidéző ok következett be és végelszámolási eljárás lefolytatásának nincs helye.

Milyen következményei lehetnek a kényszertörlésnek?

A kényszertörlés elrendelését követően a vállalkozás nem végezhet gazdasági tevékenységet, nem dönthet a cég átalakulásáról, egyesüléséről vagy szétválásáról, képviselője pedig önállóan nem rendelkezhet a cég vagyona felett. A kényszertörlés megindításáról szóló jogerős végzés megjelenése után, hatvan napon belül lehet bejelenteni a céggel szembeni követeléseket, illetve a céggel szemben folyamatban levő más eljárásokat. Ha a céggel szemben senki nem nyújt be követelést, azt egyszerűen törlik, ha vagyona volt, azt felosztják a tagok között. Ha érkezik követelés, és annak kiegyenlítése lehetséges a cég vagyoni helyzete alapján, akkor a kényszertörlés helyett a bíróság kezdeményezi a felszámolást. Ha nincs fedezet a követelések teljesítésére, akkor a törlés mellett a cég vezetőit is eltiltják.

A kényszertörlés automatikusan felszámolásba megy át, ha a hitelezői igények meghaladják a 400 ezer forintot, akkor is, ha a társaság vagyona meghaladja ezt az összeget. Ebben az esetben a hitelezőkre is terhet ró a jogszabály: nekik a bejelentett követelés fél százalékának megfelelő mértékű (de legalább 5 ezer és legfeljebb 40 ezer forint összegű) díjat kell megfizetniük a felszámolónak „vagyonvisszaszerzés-vagyonkutatás költségeinek fedezete céljából”.

Ennél is komolyabb következmény azonban, hogy a hatóság a kényszertörlési eljárás során, illetve után eltilthatja a cég vezető tisztségviselőit, illetve tagjait a cégvezetéstől. Az adóhatóság felé a fennálló tartozás kiegyenlítése ugyan „jó pontnak” számít, ám a cégbíróság ebben az esetben is eltilthatja a cég – kényszertörlési eljárás megindításának időpontjában, vagy az azt megelőző két évben bejegyzett – vezető tisztségviselőjét, korlátlan tagi felelősséggel működő cég esetén annak tagjait (tagját), korlátolt tagi felelősséggel működő gazdasági társaság esetén, a társaság többségi befolyással rendelkező tagját, ha bizonyítható, hogy „magatartása felróható volt a cég törvénysértő működésének kialakulásában, illetve fenntartásában”.

A cégbíróság a Cégközlönyben a kényszertörlési eljárás megindításáról jogerős végzést tesz közzé. A végzés ellen a cég fellebbezést és felülvizsgálatot is előterjeszthet. A 2021. július 1-jén és azt követően a kényszertörlési eljárás megindításáról szóló végzés meghozatalával megindult kényszertörlési eljárásért 250.000 forint felügyeleti illetéket kell fizetni. A felügyeleti illetéket a cégjegyzékbe az eljárás kezdőnapján bejegyzett tagok és vezető tisztségviselő egyetemlegesen viselik.

Mit nem tehet egy vállalat a kényszertörlési eljárás ideje alatt?

Mivel a kényszertörlési eljárás elsődleges célja a rendellenesen működő cég vissza nem fordítható megszüntetése, ezért a cégbíróság – a cég törvényes működésének a helyreállítása kivételével – nem dönthet az eljárás megszüntetéséről. Ugyanezért a kényszertörlési eljárás alatt a cég:

• üzletszerű gazdasági tevékenységet nem végezhet;
• nem dönthet átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról, nem határozhatja el végelszámolását, valamint a jegyzett tőkéje leszállítását;
• szervei nem hozhatnak a kényszertörlési eljárás céljával ellentétes döntéseket.

Az eljárás kezdő időpontjától számított tizenöt napos jogvesztő határidőn belül a cég ugyanakkor kérheti a cégbíróságtól, hogy az eljárás alatt a cég a szokásos napi üzletmenetet meg nem haladó üzletszerű gazdasági tevékenységet végezhessen arra tekintettel, hogy a kényszertörlési eljárás megszüntetése iránti kérelmet kíván előterjeszteni.

Megszüntethető-e a kényszertörlési eljárás?

A 2021. július 1-jén vagy azt követően megindított kényszertörlési eljárásban a cégbíróság a cégnek az eljárás kezdő időpontját követő 90 napos jogvesztő határidőn belül benyújtott kérelmére megszünteti a kényszertörlési eljárást, ha a cég okirattal alátámasztva igazolja, hogy:

• az eljárás lefolytatását megalapozó ok már nem áll fenn, a cég törvényes működése helyreállt;
• a cég az eljárásban vele szemben bejelentett esedékes követeléseket kiegyenlítette;
• az eljárás megszüntetésére előírt 50 000 forint felügyeleti illetéket a kényszertörlési eljárás megszüntetése iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg (pl.: illetékbélyeggel a kérelmen leróva) megfizette, valamint
• érvényes adószámmal rendelkezik.

Amennyiben a cégbíróság az Ön cége ellen, kényszertörlési eljárás megindításáról jogerős végzést tett közzé, azonnal forduljon kollégáinkhoz, hogy a jogvesztő határidőn belül a szükséges lépéseket időben meg tudjuk tenni!