Kényszertörlés
A kényszertörlési eljárás célja, hogy véglegesen törölje a cégnyilvántartásból a jogszabályokkal ellentétesen működő, vagy működésképtelen társaságokat.
A kényszertörlés célja és okai.
A kényszertörlési eljárás célja, hogy véglegesen törölje a cégnyilvántartásból a jogszabályokkal ellentétesen működő, vagy működésképtelen társaságokat.
A kényszertörlés egy fenyegető, a cég működését alapjaiban befolyásoló folyamat, és járulékos következményei rendkívül súlyosak lehetnek. Jó hír azonban, hogy van lehetőség a cég megmentésére is. Az eljárás alatt van arra mód, hogy a cég a szokásos napi ügymenetet meg nem haladó módon gazdasági tevékenységet folytasson, és a törvényes működését helyreállítsa.
A kényszertörlési eljárás elrendelésére akkor kerül sor ha
a céget megszűntnek nyilvánítják;
a cég a végelszámolást 3 éven belül nem fejezte be; vagy
a cég jogutód nélküli megszűnését előidéző ok következett be és végelszámolási eljárásnak nincs helye.
A kényszertörlés elrendelése és következményei.
A cégbíróság a Cégközlönyben a kényszertörlési eljárás megindításáról jogerős végzést tesz közzé.
A kényszertörlés elrendelését követően a cég főszabály szerint nem végezhet gazdasági tevékenységet, nem dönthet a cég átalakulásáról, egyesülésről, szétválásról, nem hozhat a kényszertörlés céljával ellentétes döntéseket, képviselője nem rendelkezhet a cég vagyona felett.
A kényszertörlési eljárás lefolytatása
A kényszertörlés elrendeléséről szóló jogerős végzés közzétételét követő negyven napon belül lehet bejelenteni a céggel szembeni követeléseket. Ez a határidő jogvesztő, a be nem jelentett vagy késve bejelentett követelést a kényszertörlési eljárásban érvényesíteni nem lehet.
A bíróság az eljárás során felkutatja a társaság vagyonát, ennek érdekében pénzintézeteket, hatóságokat keres meg, a cég vezetőjét, tulajdonosait is nyilatkozattételre hívja fel.
A kényszertörlési eljárás megszüntetésére főszabály szerint nincs lehetőség.
A kényszertörlés következményei
Ha a céggel szemben senki nem jelent be követelést és cég vagyontalan, a céget törlik a cégnyilvántartásból, ha vagyona volt, azt felosztják a tagok között.
A kényszertörlés felszámolási eljárásba fordul át, ha a hitelezői igény meghaladja a 400.000 forintot, akkor is, ha a társaság vagyona meghaladja ezt az összeget. Ebben az esetben a felszámolás szigorúbb szabályok szerint zajlik, pld egyezségkötésnek nincs helye.
A bíróság a kényszertörlési eljárás során, illetve után eltilthatja a cég vezető tisztségviselőit, illetve tagjait a cégvezetéstől. Az adóhatóság felé a fennálló tartozás kiegyenlítése ugyan „jó pontnak” számít, ám ez esetben is dönthet a cégbíróság az eltiltás mellett, ha bizonyítható a cég törvénysértő működésének kialakulásában, fenntartásában való felelősség.
Kiút a kényszertörlésből!
A kényszertörlési eljárás célja a rendellenesen működő cég végleges törlése, ezért főszabály szerint az eljárás nem szüntethető meg.
Azonban az eljárás kezdő időpontjától számított 15 napos jogvesztő határidőn belül a cég kérheti a cégbíróságtól, hogy az eljárás alatt a szokásos napi üzletmenetet meg nem haladó üzletszerű gazdasági tevékenységet végezhessen, arra hivatkozással, hogy a kényszertörlési eljárás megszüntetése iránti kérelmet kíván előterjeszteni. A 2021. július 1-jén vagy azt követően megindított kényszertörlési eljárásban ezt a kérelmet az eljárás kezdő időpontját követő 90 napos jogvesztő határidőben lehet benyújtani.
A bíróság megszünteti a kényszertörlési eljárást, ha a cég okirattal alátámasztva igazolja, hogy
a cég törvényes működése helyreállt;
a cég az eljárásban vele szemben bejelentett esedékes követeléseket kiegyenlítette;
az eljárás megszüntetésére előírt 50 000 forint felügyeleti illetéket az eljárás megszüntetése iránti kérelemmel egyidejűleg megfizette, valamint
érvényes adószámmal rendelkezik.
